Hogyan született meg a Neurogrammind

A kurmanji kurd nyelvben a beszélgetés során minden nyelvi személyiséget két különálló első személyű névmás képvisel. Mindegyik névmás saját egyedi jellemzőkkel és kifejezési képességekkel rendelkezik. Például az egyes szám első személyt nem csupán egyetlen „én” forma képviseli, hanem kettő: amit Első Énnek és Második Énnek nevezek.

Amikor ezt a két névmást összehasonlítottam Freud klasszikus pszichoanalitikus struktúráival—nevezetesen az Id-del és az Egóval—valami figyelemre méltót vettem észre: ezek a névmások rendkívül specifikus és összetett nyelvtani szabályok által működnek, amelyek eltérő kognitív és funkcionális tulajdonságokat adnak nekik. Úgy tűnik, hogy minden névmás más időérzékeléssel, érzelemmel és cselekvéssel működik, ami egy mélyebb, egyszerre nyelvi és pszichológiai struktúrára utal.

Ez a felfedezés arra vezetett, hogy megvizsgáljam e funkciók idegrendszeri alapjait. Elkezdtem kutatni, hogyan dolgozza fel az agy ezeket a nyelvtani mintákat és névmási struktúrákat, és mely területek vesznek részt ezek koordinálásában. Végül ez a kutatás elvezetett azoknak a neurotranszmittereknek az azonosításához, amelyek szerepet játszhatnak ezekben a dinamikus nyelvi-kognitív kölcsönhatásokban.

Így született meg a Neurogrammind elmélet: a nyelv, a pszichológia és az idegtudomány metszéspontjában—egy új modell arra, hogy megértsük, hogyan beszél, gondolkodik és érzékeli az én-t az elme a nyelvtan segítségével.

Enzar Sharif Salih